Csapatmunka 2. – A csapatmunka előnyei

 

A vonatkozó irodalom igen nagy számú, és sokrétű előnyt sorol fel a csapatmunka/team munka használatával kapcsolatban, és nem is célunk ezekről mind újfent említést tenni. Inkább azokat emelnénk ki, amelyek mind cég-, és iparági besorolástól függetlenül a legnagyobb mértékben hatással voltak egy-egy projekt eredményességére, vagy egy adott probléma sikeres megoldására, illetve közvetve a szervezet hatékony működésére.

Dolgozók bevonása a döntési folyamatba

Egy problémára adott megoldás gyakori általános hibája szokott lenni a felsővezetés részéről, hogy

a.) nem hallgatják meg az érintettek alternatív megoldásait,

b.) nem veszik figyelembe az érintettek észrevételeit,

aminek egyenes következménye, hogy az esetek többségében a megoldást nem érzik magukénak. Általában ez az elsődleges oka annak, hogy hiába jó egy megoldási alternatíva, ha az érintettek nem tudják azt rendszerszinten fenntartani.

Ha valamilyen mértékben az érintett szervezeti egységek minden dolgozóját bevonják a csapatmunka keretein belül egy probléma megoldásának meghatározásába, vagyis részt vesznek a döntési folyamatban, akkor további előnyöket érhetünk el. Természetesen az említésre kerülő előnyök száma és mikéntje nagyban függ a résztvevő személyek attitűdjétől, és a csoportmunka lebonyolításának hogyanjától (moderátor személye, ráfordítandó idő, stb.), azonban ezek nagy része a megfelelő feltételek biztosításával kiaknázható:

Növekvő elkötelezettség:

Miután az alsóbb szintű vezetők, és más érintettek is részt vesznek a döntési folyamatban, javulhat a cég (szervezet) iránti elkötelezettség. A dolgozók attitűdjéből adódóan, ha kikérik a véleményüket, és látják, hogy számít az, amit mondanak, hajlamosak lesznek jobban ragaszkodni az adott szervezethez, hiszen tudják, hogy ott számítanak rájuk.

Növekvő önbizalom:

A bizalom hiánya egy nagyon fontos, a team eredményességét negatívan befolyásoló tényező. Ha nincs meg a bizalom, akkor a csapattagok nem fognak teljes mértékben belemenni minden vitába és építő jellegű konfliktusba, továbbá nem lesznek kezdeményezőek, félve az esetleges következményektől. Inkább passzivitást mutatnak, minthogy esetlegesen gyengeségeikre fény derüljön, nem beszélve arról, hogy így problémáik esetén sem mernek segítséget kérni. Ezek elkerülésére az elsődleges feladat, hogy olyan légkört alakítsunk ki, ahol a csapattagok figyelemmel és törődéssel vannak egymás iránt, és nem a problémákra, hanem azok megoldásaira koncentrálnak.

  • A csoport tagjainak egyéni tudásánál a kollektíva tudása jóval magasabb. Az egyéni munkavégzéssel ellentétben a team munka a során, a pozitív interakciók révén az egyes tagok a maximumot tudják kihozni egymásból. A folyamatos ötlethalmaz más ötletek megszületéséhez vezethet.
  • Javul a felelősségtudat, mivel az egyénekre háruló felelősség a csapatmunka használatával „szétteríthető”, vagyis egy feladatért nem feltétlenül egy ember, hanem egy csapat a felelős.
  • A vállalati célok operatív szinten történő terjesztése a csapat által jóval szélesebb körben megvalósítható. A csoportmunka elősegíti, hogy a szervezeti célok az egyéni célok fölé emelkedjenek.
  • Javul az információáramlás
  • Költséghatékony munkavégzés: egy-egy feladatnak nem kell két-három alkalommal nekifutni, mert várhatóan minden vélemény figyelembe vételével az optimális megoldást sikerül kialakítani.
  • Csökkenek a hierarchiai szintekből adódó különbségek és nézeteltérések. A vezetők közvetlenül találkozhatnak egyes ellentétekkel, amelyeket a személyes kontaktus révén hatékonyabban felszámolhatnak.
  • Az egymás meghallgatása és az egymástól való tanulás a vállalkozást tanuló szervezetté teszi, és javítja a tudásmenedzsment folyamatát.
  • Aktivitásra ösztöni a munkavállalókat.
  • A rutinfeladatokon túl egyéb, a vállalkozás minőségi, és hatékony munkavégzését befolyásoló feladatokban vehetnek részt a munkavállalók.

Természetesen a fentebbi előnyök nem örökérvényűen megvalósuló eredmények, azonban személyes tapasztataink alapján kijelenthetjük, hogy igen nagy százalékban sikeresen kiaknázhatóak, amennyiben a megfelelő eszközökkel és személyekkel (moderátor, csapattagok), illetve a felső vezetés maximális elkötelezettségével indulunk egy-egy projekt megvalósítására.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését keresse fel honlapunkat:
[button size=”normal” type=”info” value=”Csoportmunka – Szervezetfejlesztés” href=”http://lichtenberg.hu/szolgaltatasaink/szervezetfejlesztes/”]

Ha szeretne a témában további érdekességeket olvasni, akkor tekintse meg egyéb cikkeinket:
[button size=”normal” type=”info” value=”Cikkeink” href=”http://www.hatekonysagnovelese.hu/category/egyeb/”]

Csapatmunka 1. – Bevezetés (általános előnyei)

Hatékonyságnövelő projektjeink értékesítési szakaszában gyakran kérdezik, hogy milyen módszerekkel dolgozunk. Természetesen vannak sokszor bizonyított eszközrendszerek, azonban elsődlegesnek tekintjük, hogy mindig az ügyféllel közösen feltárt probléma határozza meg a projekt irányát, és felhasznált eszközök sorát. Azonban kijelenthetjük, hogy van egy szervezetfejlesztési, és probléma megoldási módszer (vagy nevezhetjük segédeszköznek), amely állandó jelenlétet képvisel a hatékonyságnövelő projektjeink során. Ez pedig a csapatmunka.

A kifejezés divatos, és valamelyest elcsépelt is, de értelme csak akkor van, ha valódi tartalom áll mögötte. Az általunk indukált változtatások, és a projekt során végrehajtott folyamatoptimalizálások csak akkor válhatnak általánosan elfogadottá, a leginkább hatékonnyá, ha minden érintett szervezeti tagot valamilyen módon bevonunk az ötletbörzékbe, és a döntési folyamatokba. Bár igen triviálisnak, és egyszerűnek tűnik a csapatmunka, szervezeti felhasználása és bevezetése, tapasztalataink alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az eredményes, hatékony, és tartós sikerek érdekében igen sok feltételnek meg kell felelnie a csapatmunka szervezésének, alkalmazásának.

Nem elég csupán a feladatok köré csapatokat szervezni, de kiemelt figyelmet kell fordítani a csapat összetételére, annak érdekében, hogy a várt eredményeket érjük el. Bizonyos személyi (attitűd) feltételeknek megfelelő szervezeti tagok kiválasztása elengedhetetlen.

Nem mellékes – sőt talán a legfontosabb – a moderátor (csapatvezető) személye. Nem elegendő, hogy az adott témában releváns tudással rendelkezzen az adott vezető, de rendelkeznie kell olyan készségekkel, és kompetenciákkal, amelyek biztosítják, hogy a csapat tudása maximálisan ki legyen használva, és a lehető legrövidebb idő alatt a legjobb eredményt érjék el.

Ilyen készségek, és kompetenciák:

 konfliktuskezelés

 válságmenedzser

 változásmenedzser

 jó időgazdálkodás

 tud feladatot delegálni

Természetesen nem csak a tagok, és a vezető kiválasztásának vannak meg a maga szabályai és feltételei, de a csoport megbeszéléseinek is fontos szabályai vannak. Csak ezek betartásával lehetnek az egyes team ülések eredményesek, nem pedig csak felesleges és időrabló események. Fontos, hogy legyen célja, időtartama, vezetője, továbbá mindig legyenek meghatározva feladatok, amelyekhez felelős, és határidő is tartozik.

A csapatmunka elméleti háttere a fentebbi leírásnál lényegesen bővebb, és rengeteg szervezetfejlesztési filozófia épül rá/használja (scrum, kaizen stb.), azonban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem csak valamilyen módszerrel kombinálva vagy annak részeként, hanem önmagában is tartós sikerek érhetőek el használatával, így magunk is folyamatosan használt eszközrendszerként tekintünk rá.

A cikk folytatódik: [button size=”normal” type=”info” value=”Csoportmunka 2.” href=”http://www.hatekonysagnovelese.hu/csapatmunka-2-elonyok/”]

Amennyiben felkeltettük érdeklődését keresse fel honlapunkat:
[button size=”normal” type=”info” value=”Csoportmunka – Szervezetfejlesztés” href=”http://lichtenberg.hu/szolgaltatasaink/szervezetfejlesztes/”]

Ha szeretne a témában további érdekességeket olvasni, akkor tekintse meg egyéb cikkeinket:
[button size=”normal” type=”info” value=”Cikkeink” href=”http://www.hatekonysagnovelese.hu/category/egyeb/”]